A negyedik ipari forradalom az információs technológia és az automatizáció egyre szorosabb összefonódását, a gyártási módszerek alapvető változását, fejlődését takarja, ha gyártásról beszélünk. Lássuk, milyen hiedelmek övezik az Ipar 4.0-át, illetve annak a módját, amelynek mentén érdemes implementálni a technológiát.
Az Ipar 4.0 informatikai technológiaként van jelen az emberek tudatában, ez azonban nem teljesen állja meg a helyét. Tény, hogy a folyamatot a gyártási mérnökök vezetik, hiszen ők látják át azt teljes mértékben; a hatékony paradigmaváltáshoz azonban – a digitális technológiák ismeretén felül – további soft- és hard skillek szükségesek, mint például az agilitás vagy a megfelelő időzítés – közölte a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
Nem csak nagyvállalatoknak
Gyakori tévhit, hogy az Ipar 4.0 paradigma csak a nagyvállalatok számára jelent reális fejlődési lehetőséget. A fejlesztés valójában a kis- és középvállalkozások számára is elérhető, hiszen a legfontosabb technológiák megfizethető hardverekre épülnek, az internetes szabványok, szoftverek és alkalmazások fejlesztése pedig szintúgy kivitelezhető. A kkv-k részéről leginkább a megközelítés hibádzik, gyakran előfordul, hogy egyes cégek túlságosan eszközközpontú beállítottsággal rendelkeznek, vagy hajlamosak elhinni, hogy egy-egy robot beszerzése kiváltja a komplett fejlesztést.
Az implementáció költsége
A legtöbb Ipar 4.0-ra épülő eszköz olcsó technológiákon alapul. Egy profi 3D-nyomtató például a kisvállalkozások számára is megfizethető, miközben sokrétű felhasználhatóság jellemzi: értéket képvisel többek között prototípus-készítésben, termékfejlesztésben, eszköztervezésben és karbantartásban, illetve adminisztratív folyamatokban is. Hasonlóan egyszerűen elérhető a virtuális valóságra épülő technológia, akár egy laptoppal és a hozzá való szoftverrel, akár a külön erre a célra tervezett készülékkel. A robotoknak is rengeteg alkalmazási területük van, az egyszerűbb típusok manapság már 1000 euró környékén beszerezhetőek.
Gépek összekapcsolása
Ugyan a gépi összeköttetés az Ipar 4.0 egyik megkerülhetetlen technológiájának, az IoT-nek (Internet of Things) a része, kétségkívül lényeges aspektusát képezi: az ilyen módon kiépített rendszer valós idejű visszajelzést biztosít valamennyi irányban, továbbá hatékony adatgyűjtéssel képes szolgálni.
Technológia, lépésről lépésre
A kellő mennyiségű adatgyűjtés felbecsülhetetlen a korai szakaszban, amelynek az alapanyagokra, az emberi erőforrásra és a termékekre, vagyis a teljes gyártási folyamatra szükséges kiterjednie. Az előzetes felmérésekből egyenesen következik az optimalizáció fázisa, amelyben adott vállalat az adatok kiértékelése alapján meghatározza a termékfejlesztés részfolyamatait. Ebben a szakaszban segítséget nyújthatnak a különböző algoritmusok, hiszen segítik az erőforrások hatékonyabb elosztását.
Miután fény derült a termelési lánc gyenge pontjaira, következhet a harmadik fázis, azaz az automatizáció, legyen szó robotizációról, vagy az automatizáció más módjairól. A negyedik lépés az infrastruktúra kialakítása, amelyben az eszközök elfoglalhatják helyüket és kiépülhet az informatikai hálózat, amely a gyártás új alapját biztosítja a későbbiek folyamán.
Különösen a virtuális- és a kiterjesztett valóság alkalmazása lehet kifizetődő: a szakemberek – a távoli elérésnek köszönhetően – egy okosszemüveg vagy tablet használatával szerelési utasításokat, vagy éppen segítséget kaphatnak az eszköz gyártójától, ezáltal a kevésbé képzett szakemberek is el tudják végezni a munkát, a nagy gépgyártók pedig kevesebb, magasan képzett szakembert szükséges alkalmazniuk.
Szintén komoly előnyt jelenthet a prediktív karbantartás, amely folyamatos mérésekkel előre tudja jelezni, hogy egy-egy gép esetében mikor, mit érdemes változtatni, elkerülve ezzel az eszköz meghibásodását.
Fejlesztések finanszírozása
Jó tudni, hogy az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztések finanszírozására jött létre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Irinyi Kockázati Tőkeprogramja, amely a nemzeti iparfejlesztési stratégiával összhangban támogatja a növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások digitális versenyképességét.
Borítókép: pixabay, forrás: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
