Az innovációs tárca hazai kis- és középvállalkozói stratégiájának fő célja a teljes szektor működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása, a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének fokozása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén. Az ITM elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kis- és középvállalkozói (kkv) stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának.

„A magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években: 2010 és 2017 között a hazai kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt, szemben a V4 országok 6,3 százalékos és az uniós tagállamok 9,8 százalékos javulásával. A magyar gazdaság dinamikus növekedésének fenntartásához a kkv-k termelékenységének még erőteljesebb felzárkóztatására van szükség” – fogalmazott Palkovics László.

Összehangolt kormányzati programok

A miniszter arról is beszélt, hogy az ITM összehangolt kormányzati programokkal javasolja lebontani a kkv-k működése és növekedése útjában álló akadályokat. „A kkv-stratégia egyszerre tartja fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítását, támogatását és a hazai munkavállalók kétharmadának megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítését.”

Az ITM elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz. A legnagyobb tételt a piacvezérelt KFI támogatására szánt 45 milliárd forintos keret jelenti.

Termelékenység- és hatékonyságnövelés

Palkovics László kifejtette: a tervezett lépések középpontjában a termelékenység- és hatékonyságnövelés áll, ennek meghatározó eszközei a szakképzési rendszer megújítása és a technológia korszerűsítése, a digitalizáció és robotizáció is.

A tárcavezető kiemelte, hogy a Vállalkozásfejlesztési Tanács fontos közvetítő szerepet tölthet be abban, hogy a kis- és középvállalkozások megismerjék a kormánydöntésre váró stratégiát és a támogatási lehetőségeket.

Borítókép: pixabay, forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)