A gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások indokolják, hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, és több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására. A kormány ennek érdekében döntött az ágazati készségtanácsok rendszerének bevezetéséről.
A miniszter hangsúlyozta: a jövő szakképzésének a gazdaság igényei alapján kell működnie. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszernek.
Az ágazati készségtanácsok tagjait és elnökét első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a területért felelős miniszter jelölte ki két évre. A készségtanácsok tagjai az egyes ágazatok meghatározó vállalkozásainak képviselői, egy tagot pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. A tanács létszáma az ágazat jellegétől függően legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő.
A készségtanácsok legfőbb feladata a következő 3-5 évben szükséges munkakörök szakképzési elvárásainak meghatározása, és ezek alapján javaslattétel az új tartalmak tananyagokba emelésére. A szakképzés teljes átalakításával a kormánynak az a célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.
Borítókép: pixabay, forrás: kormany.hu
