Nem ismerték el eddig a magyar jogszabályok a behajthatatlan követelésekre eső adóalap csökkentését. Az eladóknak ezért olyan termékek vagy szolgáltatások után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térített meg. Jövő január elsejétől azonban ez megváltozik.
Több uniós országban is hasonló volt a helyzet, amire az Európai Bíróság (EUB) először az úgynevezett Enzo Di Maura ügy során adott egyértelmű állásfoglalást: a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. A cégeknek azonban számos feltételnek meg kell felelniük, ha élni akarnak az új lehetőséggel – hívták fel rá a figyelmet az EY szakemberei a cég legutóbbi, adójogi konferenciáján.
Behajtható követelések
Az Országgyűlés elfogadta a kormány javaslatát, amivel 2020. január elsejétől megkísérel harmonizálni egy, az uniós joggyakorlat és a hazai szabályok közötti eltérést. Ennek eredményeként a magyar vállalatoknak is lehetősége lesz behajtani a korábban elveszettnek hitt követeléseikre eső áfát.
„A törvénymódosítás hatására a hazai cégek visszaigényelhetik azokat az akár milliós összegű adóforintjaikat is, amikről már évekkel ezelőtt lemondtak. Ezzel a lehetőséggel minden vállalatnak érdemes élnie. Fontos azonban, hogy a társaságok tudatában legyenek – a jogalkotó számos feltételhez köti a fizetést, amire fel kell készülniük” – emelte ki Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.
Az új áfatörvény fogalmat alkotott a behajthatatlan követelésre, aminek lényeges eleme, hogy szinte bizonyosnak kell lennie, hogy a vevő nem bírható megfizetésre. Meghatározta továbbá az adóalap-csökkentés feltételeit, amelyek között például szerepel, hogy a követelés legalább egy éve lejárt, az ellenérték más módon nem térült meg és a felek egymástól függetlenek.
Megéri egyeztetni
„Mindenképpen jó hír a hazai cégeknek, a jogalkotó felismerte, hogy az Európai Bíróság utóbbi években a behajthatatlan követelések kapcsán hozott következetes döntései miatt a szabályok módosításra van szükség. Az új áfatörvény ugyanakkor nem teljesen konform az uniós joggyakorlattal” – hívta fel rá a figyelmet Séra Gergely, az iroda szakembere.
Séra Gergely szerint az EUB gyakorlatából például nem következik, hogy a nem független társaságok követeléseit – minden további feltétel nélkül – ki lehetne zárni. A jövőben ezért érdemes rendszeresen konzultálni olyan felkészült adójogászokkal, akiknek széles rálátásuk van a bírósági gyakorlatra, hiszen ők a jelenlegi jogszabályokon felüli lehetőségeket is adhatnak a vállalkozásoknak.
Borítókép: pixabay, forrás: EY
