A szállítási és raktározási szektorban is nő az igény az olyan korszerű informatikai megoldások iránt, amelyek a megrendelői igények hatékony kielégítését segítve növelik az ágazat vállalkozásainak versenyképességét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével a Modern Vállalkozások Programjának keretében hívta szakmai párbeszédre az iparág meghatározó szereplőit.
A Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! projekt célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások innovatív szemléletének és naprakész üzleti tudásának növelése, az IKT eszközök és alkalmazások készségszintű, professzionális használatának, a vállalkozások elektronikus gazdaságba való beilleszkedésének javítása.
A program és a kapcsolódó finanszírozási lehetőségek életre hívásának indoka, hogy a digitális átalakulás, az Ipar 4.0 előretörése már gyakorlatilag minden iparágban érzékelhető hatással bír, üzleti modelleket módosít, átalakítja a vállalati folyamatokat. A versengő cégek közül azok járnak jól, amelyek hamarabb felismerték a változtatás szükségességét.
Pályázatok digitális fejlesztésre
Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Minisztériumi kezdeményezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban már két éve elérhetőek a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a digitális megoldások bevezetésére és alkalmazására ösztönző pályázatok. E konstrukciókból mostanáig mintegy 1600 cég igényelt támogatást, amelyet közel felük már meg is kapott 7,6 milliárd forint értékben.” Hozzátette, hogy a kamarai partnerekkel közösen a Modern Vállalkozások Program szolgáltatásainak kiterjesztését tervezik a közép-magyarországi régióra.
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte: a már eddig is több mint tízezer kis- és középvállalkozást segítő Modern Vállalkozások Programjának szolgáltatásai 2021 májusáig biztosan elérhetőek lesznek a vidéki régiókban.
A szállítási és logisztikai ágazat vállalkozásainak, versenyképességük megtartása érdekében, mindenképpen alkalmazkodniuk kell a digitálisan fejlődő világhoz. Ezt a felismerést erősíti a szakmai szereplők által meghirdetett Nemzeti Logisztikai Összefogás is, amely kiemelten kezeli a digitális technológiák terjesztését és alkalmazását.
Külföldi munka, magyarországi ingatlanértékesítés
„Az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelem a főszabálytól eltérően tipikusan abban az országban adóköteles az egyezmények rendelkezései alapján, ahol az ingatlan fekszik, akkor is, ha ez az illetőség államától különbözik. Vagyis hiába él és dolgozik valaki akár évek óta külföldön, ha magyarországi ingatlant értékesít, vagy ad bérbe, az magyar személyi jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettséget eredményezhet” – tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A „blockchain” technológián alapuló befektetési lehetőségek, a kriptovaluták is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlatok még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint „egyéb jövedelmet” keletkeztető tevékenységek, mintegy harminc százalékos adókötelezettséggel.
Borítókép: pixabay, forrás: Modern Vállalkozások Programja
