Mintegy 230 milliárd forintnyi pályázatot indítanak a vidéki településeknek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közzétett videóüzenetében.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz mostani felhívásai a helyi gazdaságfejlesztést, a szociális célú lakásépítést, az útfejlesztést és a helyi egészségügyi fejlesztéseket célozzák. Valamennyi pályázat a megyék saját, helyben megszületett fejlesztési elképzeléseit támogatja – fogalmazott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az összesen 1800 milliárd forintos kerettel elindult program különösen a kevésbé fejlett települések fejlesztését célozza: munkahelyeket teremt, élénkíti a helyi gazdaságot, csökkenti a területi különbségeket.

„Erős vidék nélkül nincs erős Magyarország, ezért az innovációt és a fejlesztéseket vidéken is folytatják” – jelentette ki.

Az agrárium a nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata

Az idén eddig megjelent új pályázati felhívások összértéke meghaladja az 1100 milliárd forintot – közölte Nagy István agrárminiszter a Portfolio Agrárszektor konferenciáján. A tárcavezető kiemelte, az agráriumot a következő hét évben a beruházások és a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések kiemelt támogatása, a technológiai lépésváltás ösztönzése jellemzi majd, amely a gazdálkodókat versenyképességük és jövedelmezőségük növeléséhez segíti.

A kormány a mezőgazdaság és élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése érdekében megteremti a vidéki térségek gazdaságélénkítésének feltételét, hozzájárul az agráriumból élők életminőségének javításához. Mindehhez példátlan összeg, a nyolcvan százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre – áll a közleményben.

A források segítségével elindított Megújuló vidék, megújuló agrárium program a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés teljes modernizációját célozza meg – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter emlékeztetett: eddig 691 nagyobb állattartó telep fejlesztését segítették több mint 325 milliárd forinttal, valamint 2500 hektár új, intenzív gyümölcsültetvény létrehozását, 38 ezer négyzetméter új hűtőház, valamint 1,86 milliárd négyzetméter új üvegház és fóliafelület létesítését is támogatták.

Új szabályozási rendszer

Kifejtette, a szántóföldi növénytermesztők és kertészek számára szól a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének segítése, melynek keretében 94 kérelem kapcsán 26 milliárd forint támogatásról döntöttek. Az élelmiszeripari üzemek megújítására összesen 250 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat. A kezdeményezés népszerűségét mutatja, hogy ezekre a felhívásokra együttesen 400 milliárd forintot meghaladó összegben érkezett csaknem 1200 pályázat.

Nagy István kitért arra is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatást célzó pályázatra 360 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodást támogatóra pedig 40 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, teremtett világunk megőrzéséért ugyanis felelősséggel tartozunk. Mindezek mellett a vidéki térségek több lábon állását segíti a vidéki turizmus fejlesztésére elkülönített ötvenmilliárd forint is.

A miniszter beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat érintő majd negyedévszázados, elavult, bonyolult szabályozási környezetet új rendszer váltotta fel. A változások legfontosabb eredményeként elmondható, hogy 2021-től kezdve 410 ezer őstermelő személyi jövedelemadó terhelése csökkent és vált egyszerűbbé. Ezen szabályozási folyamat következő lépéseként fontos kiemelni, hogy elkészült a gazdaságok átadásáról szóló törvénytervezet, melyet még ebben az évben fogadhat el az Országgyűlés.

Borítókép: Envato Elements, forrás: PM