Bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend a 2013-as kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.

A kata bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, a tavalyi év végére ez az arány már 40 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint. Jelentősen megnőtt tehát azoknak a száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak.

Negatív irányú folyamatok

„Mivel a kata célja soha nem az volt, hogy a foglalkoztatás egy alternatíváját jelentse, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor lép fel a Pénzügyminisztérium a negatív irányú folyamatokkal szemben. Úgy tűnik, a katán keresztül bújtatott munkaviszony miatti becsült adóbevétel kiesés most lépte át az ingerküszöböt” – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere.

Az Országgyűlés előtt álló új törvényjavaslat szerint a legfontosabb változás, hogy 2021. január 1-jétől az ugyanazon megbízótól származó, hárommillió forintot meghaladó összeget a fix havi tételes adón túl negyven százalékos különadóval terhelik. Ez a többletadó nem közvetlenül a katás vállalkozókat érintené, hanem üzleti partnereiket.

Jelentős szankciók

„A Pénzügyminisztérium célja egyértelmű. Azokban a helyzetekben, ahol felmerülhet, hogy a katás vállalkozó megbízása munkaviszonyt leplez, ott kiegyenlítse az adóterhelések közti különbözetet” – hívta fel rá a figyelmet Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.

„Az új szabály bevezetése nem jelentene változást abban a tekintetben, hogy a katás vállalkozóként történő bújtatott munkaviszonyban foglalkoztatás eddig is tilos volt. Amennyiben az adóhatóság azt felfedezte, jelentős szankciók fűződtek hozzá. A tervezett különadó pusztán egy újabb lépés ebbe az irányba, de semmiképp sem szigorítás az eredetileg is megcélzott adózói körben.”

Kiemelt figyelem a NAV-tól

Tehát a javaslatban szereplő negyven százalékos adó elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti és csökkentheti a visszaélések számát, hiszen a változtatások hatására már kevésbé lehet vonzó ez a foglalkoztatási forma. A különadó megfizetése ráadásul nem jelenti azt, hogy az átminősítés kockázata, és az azzal járó szankciók veszélye megszűnne. Akár köteles lesz a vállalkozás a negyven százalékos adó megfizetésére, akár nem, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálnia, hogy a fennáll-e nála az átminősítés kockázata.

„Ahol a negyven százalékos adó megfizetése egyáltalán felmerülne, ott mindenképpen érdemes lesz átgondolni az adott cég és a katás vállalkozó közötti jövőbeni kapcsolat formáját” – tette hozzá Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.

„Különösen annak fényében, hogy az adóhatóság 2020. július 1-jétől kiemelt figyelmet fordít majd erre a területre. Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll az érintett adózói kör beazonosításához.”

Borítókép: Envato Elements, forrás: EY