Gyors és határozott intézkedésekkel reagáltak a világ számos országában a Covid-19 okozta helyzetre. A válságból való felépülés becsült időtartama és a görbe várható alakja napról-napra változik a pillanatnyi fejlemények tükrében, az viszont egyértelmű, hogy a gazdasági károk mérsékléséhez és a kilábalás finanszírozásához állami forrásokra van szükség. Ennek biztosításában az adópolitika kulcsszerepet fog játszani.

A krízishelyzet kezelése érdekében hozott kormányzati intézkedések országonként eltérnek, mégis párhuzam vonható közöttük: a kormányok elsőként a vírus terjedésének megfékezése érdekében bezárásokat rendeltek el, amelynek következményeként visszaesett az üzleti aktivitás. Ezen felül a kormányoknak azonnali pénzügyi segítséget kellett nyújtaniuk a magánszemélyeknél, az egészségügyi szolgáltatóknál, a vállalkozásoknál és alkalmazottjaiknál, a non-profit intézményeknél és más szervezeteknél jelentkező gazdasági károk mérséklése érdekében.

U vagy W alakú felépülés várható

A világ vezető közgazdászainak jelenlegi álláspontja szerint a globális gazdaság U vagy W alakú felépülése valószínűbb, mint egy gyors lefolyású V alakú görbe, mindez azonban a vakcina vagy elérhető kezelés rendelkezésre állásáig csak várakozás (és remény) marad, illetve ez régiónként eltérő is lehet. A politikai döntéshozóknak minden forgatókönyvre tervezniük kell, miközben megteremtik az alapokat a gazdaság helyreállításához.

A gazdaságélénkítési szakaszban az adópolitika kulcsszerepet fog játszani. Az egyes ágazatokat célzó adóösztönző rendszerek ott vannak minden kormány eszköztárában, lehetőséget teremtve a beruházások és a kiadások ösztönzésére és a munkahelyteremtésre. A helyreállítási időszak alatt bevezetett intézkedések valószínűleg célzottabbak lesznek, mint a kezdeti vészhelyzet-reagálási szakaszban alkalmazottak – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere. Hozzátette, ugyanakkor arra számítanak, hogy ezek a tényezők fogják meghatározni a globális és regionális adópolitikai fejleményeket az elkövetkezendő években.

Egyoldalú vagy összehangolt megoldások

A globalizáció elősegítette az országok közötti kereskedelem növekedését, ami hozzájárult a hatékonyság, a termelékenység és az innováció, valamint az általános életszínvonal növekedéséhez. Ebben jelentős szerepet játszottak a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények, illetve a nemzetközi kereskedelmet támogató megállapodások.

Ugyanakkor a Covid-19 krízis kiemelte a földrajzi helyek közötti függőségeket. A globális vészhelyzet első heteiben világosan látszódott, hogy üzleti szempontból egyetlen kulcsfontosságú alapanyag kínálatának megzavarása közvetlen hatással van a teljes globális ellátási láncra.

A nemzetközi adózás a jövedelemadók és vámok esetében régóta két vagy többoldalú megállapodásokkal támogatja a nemzetközi kereskedelmet. A multilaterális megállapodások legutóbbi példája, hogy a G20-ak és az OECD BEPS kezdeményezéséhez már 137 ország csatlakozott és a jelenleg tárgyalás alatt álló Pillar 1 és Pillar 2 javaslatok is globális megoldásokat javasolnak. Jól látszik, hogy az utóbbi években az országok az ehhez hasonló többoldalú megállapodásokat preferálták a kereskedelmet megnehezítő, vitás helyzeteket és kettős adóztatást eredményező egyedi megoldásokkal szemben. 

Kormányzati befolyás

Számos különböző nézet van azzal kapcsolatban, hogy milyen kiterjedt vagy korlátozott szerepet kell játszania a kormánynak az egyének és a vállalkozások ügyeinek szabályozásában, melyről a különböző országokban eltérő megoldások születtek.

A politikai döntéshozók abban reménykednek, hogy intézkedéseik lehetővé teszik a legtöbb vállalkozás számára a túlélést a válságban, az egyének szintjén pedig a visszatérést a munkába. A rendkívüli intézkedések költsége, illetve a tapasztalt bevételkiadás azonban jelentős hiányt okozott a költségvetésekben, melynek szintje történelmi jelentőségű.

Digitális átállás

Ez lehet az a terület, amely a válság utáni legmeghatározóbb változásokat hozza el, vagy indítja útra. A válság során hamar világossá vált, hogy azon kormányok, kormányzati szervek (ideértve az adóhatóságokat), vállalkozások, non-profit szervezetek, amelyek digitálisan működhetnek és rugalmasabbak, jobban boldogulnak az új helyzetben.

Az utóbbi hónapokban a lezárások közepette a szélessávú digitális hozzáférés iránti kényszer világszerte meghatározó volt. Azon szereplők, melyek már digitalizálták működésüket, jelentős előnyre tehettek szert. A folyamatban lévő digitális átállásokat pedig a válság halaszthatatlanná tette. A sikeres átállásból a vírus elleni vakcina vagy hatékony kezelés megtalálása után sem valószínű, hogy a szereplők egyszerűen visszatérnének a megszokott megoldásaikhoz.

Adóztatás terén a digitális fejlődés már korábban is több problémát felvetett, amelyeket a BEPS 1. Akcióterve, illetve a jelenleg tárgyalás alatt levő Pillar 1-ben és Pillar 2-ben szereplő megoldások hivatottak globálisan kezelni. Ahogy a gazdaság egyre inkább digitalizáltabb lesz, ezek a kérdések egyre hangsúlyosabbak lesznek.

Borítókép: Envato Elements, forrás: Deloitte