Törvénybe iktatva állandósították azt a szabályt, amely idén május elejétől a koronavírus veszélyhelyzet múlt heti végéig védte az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál. Ez alapján a kereskedők továbbra sem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó a legnagyobb kereskedelmi láncok közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok tipikusan élelmiszerrel kereskednek, és az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót.

Ráadásul a márciusi nagy vásárlói roham után áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már nem nőtt az élelmiszerboltok átlagos forgalma tavaly áprilishoz képest, és jelentős növekedés nélküli adatok várhatók májusra és júniusra is.

Miért volt szükség az élelmiszerbeszállítókat védő szabályra?

Két lehetséges út állt a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok előtt a profitkiesés mérséklésére: megpróbálni fogyasztói árat emelni vagy beszerzési árat csökkenteni.

Az éles piaci verseny miatt az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. „Idén az infláció már a korábbi hónapokban is 7-9 százalékos volt. Ez egyelőre inkább a béremelések miatti költségnövekedés és az euró árfolyamnövekedés következménye” – mondta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Nőtt tehát a nyomás a kiskereskedők beszerző munkatársain, akiknek az a feladata, hogy minél jobb minőségű termékeket minél olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól.

Jogellenes forgalmazói magatartás

Itt lépett közbe május elején a kormány azzal, hogy rendelettel a koronavírus veszélyhelyzet végéig a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen, jogellenes forgalmazói magatartásnak minősítette, ha: a kereskedő egyoldalúan csökkenti az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, vagy a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal fenyegeti, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja a fogyasztó felé akciósként hirdetendő termékek közül.

Miért kell a védelem a veszélyhelyzet után is?

Eredetileg a kiskereskedelmi különadó is csak a veszélyhelyzet végéig volt hatályos, de utána állandó adónemmé vált. Így a fent említett hatások nem szűntek meg a veszélyhelyzet elmúltával. Indokolt volt tehát az élelmiszerbeszállítókat védő új szabályt is törvényi szinten állandósítani.

Borítókép: Envato Elements, forrás: Deloitte