Évekkel ezelőtt az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, ami csak a pénzügyileg rendezett számlák után engedélyezte az áfa visszaigénylését. Később azt is megerősítette a bíróság, hogy késedelmi kamatra is jogosultak az adózók a ki nem utalt áfa-összegek után. Az ítélet további kamatösszegek kiutalását helyezi kilátásba, hiszen a bíróság nem fogadta el az adóhatóság korábbi kamatszámítását.

Mint ismeretes, 2011 szeptemberéig volt hatályban az a rendelkezés az Áfa-törvényben, amely nem adott lehetőséget az áfa-visszaigénylésre olyan bejövő számlák esetében, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg. Ez a rendelkezés volt a „megfizetettségi” feltétel. Az ilyen számlákra eső, előzetesen már felszámított áfa „visszaszerzésére” két lehetőség állt az adózók előtt: vagy elszámolták azt a fizetendő adóval szemben – feltéve, hogy volt fizetendő adójuk – vagy úgynevezett görgetett áfaként szerepeltették a bevallásban mindaddig, amíg az érintett számlák rendezésére sor került.

Eltörölt rendelkezés

A Magyarországgal szemben folytatott kötelezettségszegési eljárás eredményeképpen 2011. július 28-án az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy a megfizetettségi feltétel ellentétes az uniós joggal. Erre tekintettel a magyar jogalkotó 2011. szeptember 27-ei hatállyal eltörölte a fenti rendelkezést, így ettől az időponttól kezdődően a kifizetetlen számla már nem volt akadálya az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésének.

Az áfa késedelmes kiutalása miatti kamatról azonban ekkor még sem az EUB, sem a magyar jogalkotó nem rendelkezett. Ezt évekkel később a magyar vonatkozású Delphi ügyben hozott EUB ítélet rendezte, amely kimondta: a megfizetettségi feltétel miatt ki nem utalt áfa összegek után az adózók késedelmi kamatra jogosultak. A kamatfizetés részletszabályait a Kúria döntése fektette le, amelyre hivatkozással az adózóknak lehetősége volt kamatigénnyel fordulni az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.

Vitatott összegek

A bírósági döntés nyomán benyújtott kamatigények alapján az adóhatóság ugyan utalt késedelmi kamatot a kérelmezők részére, azonban számos adózó vitatta az adóhatóság által alkalmazott kalkulációs módszert és kamatmértéket. Ez a vita egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében az EUB elé került, és az elmúlt hetekben már a hivatalos ítélet is megszületett az ügyben.

Az EUB megerősítette, hogy a korábbi magyar adóhatósági gyakorlat – amely a jegybanki alapkamat egyszeres mértéke szerint kiszámított áfa késedelmi kamatot utalt ki az adózók számára – nem összeegyeztethető a közösségi joggal. Az adóhatóság által alkalmazott kamatmértéket pedig meg kell növelni a monetáris értékvesztés összegével.

 „A döntés értelmében azok az adózók, akik részt vettek a korábbi kamateljárásokban, további kamatigénnyel fordulhatnak az adóhatósághoz, aminek benyújtására 180 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. Ez a lehetőség különösen fontos pénzügyi segítséget jelenthet a jelenlegi járványügyi helyzet okozta gazdasági nehézségek leküzdésére, ezért az érintetteknek már most érdemes foglalkozni ezzel a témakörrel és megkezdeni a kamatkalkuláció és a kérelem elkészítésével kapcsolatos előkészítő lépéseket” – hívta fel a figyelmet Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Borítókép: Envato Elements, forrás: Deloitte