Az adóigazgatási eljárások új gyakorlata szerint a jogorvoslati eljárásban az adózó nem jogosult olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amit korábban nem terjesztett elő. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy az adózók bizonyítása korlátok közé szorul.

Az adóigazgatási eljárásokban korábban megengedett volt az, hogy az adózók a jogorvoslati eljárásban új tényekre, körülményekre hivatkozzanak, és új bizonyítékokat terjesszenek elő. Az eljárási szabályok 2018-ban bekövetkezett változásaival ez kizárhatóvá vált abban az esetben, ha az adóhatóság még az ellenőrzés során végzésben hívja fel az adózókat teljes körű bizonyításra, annak terhe mellett, hogy az e ponton adott határidő elteltével további bizonyítékok benyújtása nem lehetséges.

A bizonyításra felhívó végzés kiadása – változatos formában, de jellemzően adott ügyletek kapcsán széleskörűen meghatározott tartalommal – egy adóhatósági ellenőrzésnek mára szinte elkerülhetetlen mozzanatává vált.

Korlátok között

Az új gyakorlat alapja az a szabály, amely szerint az adózó a jogorvoslati eljárásban nem jogosult olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, ám az új tényt, bizonyítékot az adóhatóság erre irányuló felhívására nem terjesztette elő.

„A tapasztalataink szerint az új szabály sok esetben eredményezi azt, hogy az adózók későbbi bizonyítása korlátok közé szorul. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a bizonyításra felhívó végzésből sok esetben nem derül ki az adózók számára pontosan, hogy az adóhatóság mit vár el” – mondta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A bizonyítási felhívás súlya

Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az adóhatóság olyan tények és körülmények kapcsán tehet hátrányosabb megállapításokat, amelyekre az adózók eredetileg nem is számítottak. Ellenkező esetben, vagyis ha minél szélesebb körben igyekszünk megfelelni a felhívásnak, szintén merülhet fel későbbi probléma olyan iratok átadásával, amelyek nem feltétlenül a vizsgált ügyletekhez kapcsolódnak, viszont egy másfajta megállapítást vagy egy későbbi ellenőrzést alapozhatnak meg.

„Tapasztalataink szerint az adózók a bizonyítási felhívás súlyát gyakran nem értékelik megfelelően, és sokszor esnek abba a tévhitbe, hogy ők mindent bizonyítottak. Ezt később követheti az azzal való szembesülés, hogy az adóhatóság mégsem látja megfelelően igazoltnak a vizsgált ügyleteket, ennek orvoslására pedig már a későbbiekben az új szabályok alapján nem, vagy csak igen korlátozott esetben van lehetőség” – tette hozzá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A jogorvoslati eljárásban megjelenő bizonyítási korlát tehát komoly terhet ró az adózókra, hiszen már az ellenőrzés megindulásakor fel kell mérniük, hogy pontosan milyen bizonyítékokra akarnak majd a későbbi jogorvoslati eljárásokban támaszkodni. Ugyanakkor ennek meghatározása az ellenőrzési eljárás elején olyan specializált tudást és tapasztalatot igényel, amely további kihívások elé állíthatja az adózókat.

Rövid határidő

Az adóhatóság a bizonyítási felhívásban rendszerint rövid határidőt biztosít az iratok átadására, ugyanakkor a jogszabály ehhez képest megengedőbb, mert a vizsgálat típusától függően az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv kiadásától számított további 15 vagy 30 napig megengedi a bizonyítékok beadását.

„Ez további kérdéseket vet fel arra irányulóan, hogy pontosan mikor áll be a további bizonyítékok benyújtására vonatkozó tilalom. Ennek kapcsán bírói gyakorlat még nem áll rendelkezésre, így különösen fontossá válik annak mérlegelése, hogy mit és milyen határidő mellett adunk át az adóellenőröknek” – hívta fel a figyelmet Schütt Attila.

A volt evásoknak elszámoló bevallást kell készíteniük

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megszűnésével a volt eva-alanyoknak elszámoló bevallást kell benyújtaniuk 2019-re – figyelmeztet honlapján a Nemzati Adó-és Vámhivatal (NAV).

A NAV közölte: a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok – egyéni vállalkozók, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaságok, közkereseti társaságok – esetében február 25, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében pedig június 2. a bevallás benyújtásának határideje, amelyet a 1943 jelű nyomtatványon kell benyújtani.

A jogi személyeknek és egyéni cégeknek az eva-alanyiság megszűnésétől számított 60 napon belül az eva-alanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hó utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget kell bevallaniuk (2043TAO), ha nem választottak egyéb adózási módot, és emiatt a társasági adó alanyává váltak – ismerteti az adóhatóság.

Borítókép: Envato Elements, forrás: Deloitte Legal