Csaknem húsz évvel ezelőtt merült fel először a társasági adózás Európai Unión (EU) belüli egységesítésének ötlete. Kidolgozott irányelv-tervezettel és konkrét javaslatokkal azonban először csak 2011-ben állt elő az Európai Bizottság. A közös konszolidált társaságiadó-alap („CCCTB” – common consolidated corporate tax base) ötlete kapcsán a tagállamok végül nem jutottak konszenzusra.

A Luxemburg Leaks pénzügyi botránya után CCCBT-javaslat ismét napirendre került, kiegészülve bizonyos agresszív adótervezés és adókikerülés elleni sémákkal is. A megkezdett egyeztetések és irányok folytatását és megvalósítását a legfontosabb gazdasági és adózási célok között határozta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a gazdasági biztos Paolo Gentiloni számára.

Igazságos adózási környezet

A CCCTB fő célja egy modern, igazságos és versenyképes társasági adózási környezet kialakítása, amelytől a Bizottság a munkahelyek és befektetések bővülését, továbbá az adóelkerülések csökkenését várja. A CCCTB-t minden nagy nemzetközi cégcsoportnak kötelezően alkalmaznia kellene.

A szabályozás az adóztatás egyszerűsítését eredményezné, hiszen az adóalap meghatározásának szabályait egységesítené, illetve konszolidálná azt csoportszinten, így akár az adminisztrációs költségek csökkenését is eredményezheti hosszabb távon.

„A CCCTB megközelítés a csoportszinten megállapított adóalapot egy mesterséges formula alapján osztaná szét a csoportcégek között, felrúgva, de legalábbis torzítva a jelenleg alkalmazott transzferárazási elveket.

A javasolt formula alapvetően három pillérre épül:

  • munkaerő (bérköltség vagy munkavállalók száma),
  • eszköz-érték,
  • értékesítési volumen.

„Ám egy negyedik faktor, az „adat” figyelembevételére is vannak javaslatok„ – emelte ki Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere. Mint mondta, a CCCTB minden tagállamra történő harmonizációja meglehetősen nagy feladat, ezért két lépcsőben valósulna meg, az OECD által más munkacsoportokban már javasolt módon. Az első lépcső a társaságiadó-alap egységes meghatározása, a szabályok egységesítése, míg a második lépcső az egységes szabályok szerint megállapított adóalapok konszolidálásának és visszaallokálásának bevezetése.

Nyertesek és vesztesek

„A formulát meghatározó faktorok fényében a CCCTB bevezetése elsősorban a kisebb, nem eszköz- és munkaerőigényes iparágak otthonának számító országokat érinti majd kedvezőtlenül, mint például Írország, Luxemburg, Málta, akik adóbevételtől eshetnek el. A legnagyobb nyertesei pedig az erős gyártó- és termelőiparágakról híres tagállamok lesznek, többek között Németország, Franciaország, Olaszország” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Borítókép: pixabay, forrás: Deloitte Legal