Parlament előtt az őszi adócsomag, november 12-én ugyanis benyújtották a Parlamentnek a jövő évi tervezett adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslatot. A Mazars  szakértői –  Szmicsek Sándor, adópartner, és H. Nagy Dániel, adóigazgató – összefoglalták a legfontosabb várható változásokat.

Általános forgalmi adó (Áfa)

Jövő év július 1-től várhatóan értékhatártól függetlenül valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek az adóalanyok között kibocsátott, belföldön teljesített ügyletekről kiállított számlák. Ez alól csak a közösségen belüli adómentes értékesítések lesznek kivételek.

Ez azt jelenti, hogy az adómentes és a fordított adózás alá eső számlákat is valós időben jelenteni kell, ha számlázó programmal állították ki. Ezzel párhuzamosan megszűnik a vevő adószámának feltüntetése kapcsán meghatározott százezer forintos értékhatár is, így a jövőben az adószám számla kötelező tartalmi eleme lesz. A tervek szerint 2021. január 1-től még tovább bővül majd az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre a nem adóalanyoknak kibocsátott számlákkal is, így ekkortól már csak a MOSS-rendszerben kiállított számlákról nem kell majd adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatás értékhatárának eltörlése a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget is érinti: 2020. július 1-től várhatóan az adózóknak minden olyan számlát jelenteniük kell az M-lapokon, amelyek alapján áfát vonnak le.

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a számlakibocsátásra rendelkezésre álló ésszerű határidő 15 napról várhatóan 8 napra csökken. Bővül a számlakibocsátásra, nyugtaadásra kötelezettek köre, így 2020. július 1-től az adómentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe.

Társadalombiztosítás (TB)

A tervezet szerint 2020. július 1-jével új Tbj. törvény lép hatályba, amely egységes szerkezetbe foglalja a jelenleg hatályos törvényt és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet. A fenti két jogszabály számos rendelkezésének megtartása mellett a következő, főbb módosítások várhatóak:

  • A jelenleg megkülönböztetett nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- (pénzbeli és természetbeni) és munkaerő-piaci járulék megszűnik, főszabályként egységesen 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék lesz. A 10 százalékos nyugdíjjárulék ugyanakkor továbbra is alkalmazható lesz bizonyos esetekben.
  • Valamennyi dolgozó nyugdíjast meg fogja illetni a járulékmentesség. A jelenlegi szabályok ezt csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak biztosította.
  • Az egységes társadalombiztosítási járulék kiterjeszti a családi járulékkedvezmény esetében figyelembe vehető járulék mértéket a munkaerőpiaci-járulékra is.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forintra módosul (napi 257 forint).
  • Pontosítják, és részben módosítják a járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módját, amikor hazánknak a jövedelemre, vagy annak egy részére nem terjed ki az adóztatási joga.
  • Bekerült olyan eljárási szabály is a tervezetbe, mely kifejezetten előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 hónapot meghaladó fizetési késedelme esetén a TAJ szám érvénytelenítését.
  • Egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás egy előzetes egészségügyi állapot-felmérés után köthető. A feltárt betegségre, egészségkárosodásra a megállapodás nem terjed ki.
  • A törvény lehetővé teszi az elévülési idő figyelmen kívül hagyását nyugdíj-megállapítási eljárás során.
  • A törvény rögzíti a külföldi devizában megszerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályait.

Illeték

Idén hatályba lépett a vagyonkezelő alapítványról szóló új törvény. Ez a jogintézmény nagyon hasonló a bizalmi vagyonkezeléshez (BVK), így az illetéktörvénynek a BVK-ra vonatkozó rendelkezéseit 2020. január 1-vel kiterjesztik a vagyonkezelő alapítványokra. E szabály lényege, hogy az adományozott és a majdani kedvezményezett közötti ügyletek illetékkötelesek – azaz például, amikor a kedvezményezett hozzájut a BVK-ban vagy a vagyonkezelő alapítvány által kezelt vagyonhoz –, a vagyonkezelőnek viszont jellemzően nem keletkezik illetékkötelezettsége a vagyonszerzéskor.

Egy önálló törvényjavaslat illetékkel sújtaná a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával, majd értékesítésével jelentős vagyont szerző adózókat.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

A tervezet szerint a jövő évtől már magánalapítvány és vagyonkezelő is köthet tartós befektetési szerződést (TBSZ) kedvezményezett magánszemély részére. A hozam adókezelése szempontjából ilyen esetekben úgy kell majd eljárni, mintha a TBSZ-t a vagyon eredeti tulajdonosa kötötte volna.

Társasági adó

A javaslat értelmében a tevékenységüket év közben kezdők számára is lehetőség nyílik a csoportos társasági adóhoz (tao) történő azonnali csatlakozásra, ha szándékukat a bejelentkezéssel egy időben jelzik.

Emellett, az adóról való rendelkezés kapcsán a jövő évtől várhatóan újra beadható lesz kimentési kérelem a késedelmesen teljesített adóelőleg utalása kapcsán is. Idén a jogszabály ezt a lehetőséget csak az adó utalásakor biztosította.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)

A jövő évtől várhatóan már lesz lehetőség utólagos módosításokat tenni az EKÁER bejelentésekben, egy alkalommal az EKÁER szám lezárását követő 3 munkanapon belül. A szükséges informatikai fejlesztések miatt ez várhatóan csak a 2020. március 1-je utáni bejelentésekre vonatkozik majd.

Jövedéki adó

A jövő évtől a jogalkotó beemeli a jövedéki adó fogalmai közé az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítőket. Rögzíti emellett a jogszabály, hogy az adózott alkoholból történő előállítás mentesül az adóraktár-engedély alól, valamint ilyen esetekben a jövedéki engedély és zárjegy kötelezettsége sem keletkezik.

Innovációs Törvény

A tervezett módosítások elsődleges célja az egységes fogalomhasználat kialakítása az EU és OECD tagállamain belül. Így pontosították többek között az alapkutatás, alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innováció fogalmát, emellett a javaslat egyszerűsíti a Nemzeti Kutatás, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére finanszírozott projektek támogatásával kapcsolatos szabályokat is.

Számvitel

A tervezet szerint lekötött tartalékból eredménytartalékba kell átvezetni azt a pótbefizetést, amelyről a tulajdonos lemond a vállalkozás javára. Emellett, átalakuláskor már nem mindig lesz kötelező a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőrzése. Továbbá, a kis értékű tárgyi eszközök értékhatára százezer forintról kétszázezer forintra emelkedik.

Egyszerűsített vállalkozási adó (eva)

Jövő január 1-től megszűnik az eva jogintézménye, így számos kapcsolódó jogszabályból kivezetik a vonatkozó rendelkezéseket. A jövő évtől a korábbi evás adózók áfaalanyokká válnak, így 2020. január 15-ig nyilatkozniuk kell az adózási módokra vonatkozó választásukról. Választás hiányában az általános rendelkezések vonatkoznak majd rájuk. A szociális hozzájárulási adó (szocho) törvény emellett mentesíti a közteher alól a tagoknak kifizetett evás időszakban keletkezett osztalékot és a vállalkozásból kivont jövedelmet. A javaslat 2020. május 31-ig ugyancsak lehetővé teszi az egykori evásoknak az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítását a 2019-es adóévre.

Borítókép: pixabay, forrás: Mazars