Július 1-től 2 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez a változás mind a munkabérek, mind a juttatások terén alacsonyabb munkáltatói terhet jelent.

Míg júniusban például a Széchenyi Pihenő Kártyán (Szép-kártya) az éves kereteken belül adott juttatásra a munkáltató 34,5 százalék adót fizet, addig ez az érték 2019. július 1. után már csak 32,5 százalék lesz.  Így például egy 2019. július 1. után adott 200 ezer forintos Szép-kártya juttatás esetén 4000 forint maradhat a munkáltatónál.

Amennyiben ezt az adócsökkentést továbbítja a munkavállalónak, úgy ők bő 3000 forinttal többet kaphatnak ugyanazzal a munkáltatói költséggel.

A cafeteriatrend.hu munkatársai 2019.07.16-án zárták azt a kutatást, melyben azt vizsgálták, hogy mit tesznek a munkáltatók a szociális hozzájárulási adó csökkenése után a juttatásokkal. Mennyien számíthatnak arra, hogy a második félévben több juttatást kapnak majd az adócsökkentést követően?  És milyen arányban használják a munkáltatók más célokra a megmaradó összeget.

A kutatáshoz kapcsolódó kérdőívet 459 válaszadó töltötte ki.

Sokféle megoldás

„Azt tapasztalom, hogy sokféle módon reagálnak a változásra a munkáltatók, és nem létezik egyetlen általános megoldás, mely mindenki számára megfelelő lehet – foglalja össze az eredményeket Fata László juttatási szakértő.

A válaszadók 10,7 százaléka mondta azt, hogy náluk a cafeteria rendszerben a munkavállalók újra nyilatkoznak a fennmaradó keretről, és a második félévben e szerint az új igénylés szerint kapják majd a juttatásaikat. A megkérdezettek 10,5 százaléka nem nyilatkoztatja újra a munkatársait, hanem a korábban egyeztetett rend szerint, de magasabb nettó összegben kapják a dolgozók a béren felüli elemeket.

Van, aki nem kapja meg

 A kutatásban résztvevő munkáltatók 10,9 százaléka nem számolja át év közben a tervezett juttatások értékét, hanem év végén határozhatják meg a munkatársak, hogy milyen formában veszik igénybe a fennmaradó összeget. Emellett 9,8 százalék úgy nyilatkozott, hogy az év végén valamilyen fix juttatási formában – nem a dolgozó új nyilatkozata alapján – adja ki a munkavállalóknak az adócsökkenés miatt megmaradt pénzt.

Látható tehát, hogy a válaszadók 41,9 százalékánál az egyéni juttatási értékeket, előbb vagy utóbb, megkapják a munkavállalók. Emellett 8,5 százaléknál bár a munkavállalók egyénileg nem kapják meg az adócsökkenés miatt megmaradó pénzt, de a munkáltató ezt visszaforgatja a közösség számára, és mindenki számára hasznos projektekre költi (például közös rendezvények, közös terek, infrastruktúra).

A válaszadók 38,6 százalékánál viszont az adócsökkenésből fennmaradó összeget nem kapják meg a dolgozók. Ezt a munkáltató más területen használja fel.

Borítókép: pixabay, forrás: cafeteriatrend.hu