Az első Budapesti Építőipari Konferencián elhangzott: a fővárosi önkormányzat felelőssége a folyamatok összehangolása és fenntarthatóságuk biztosítása. Ám az önkormányzatok mellett számos szereplő részvételére is szükség van, hiszen a Budapest 2030-as hosszú távú városfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok részben túlmutatnak a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén.

Bevásárló és Tematikus Utcák program

Nagy Elek, a BKIK elnöke nyitóbeszédében elmondta: „a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti vállalkozásokat képviselő BKIK közös érdekeiket felismerve döntöttek úgy még 2011-ben, hogy együttműködnek céljaik megvalósításában”.  Értékelése szerint az ipari, kereskedelmi és logisztikai infrastruktúra fejlődése örömteli változás, míg a hagyományos kiskereskedelem visszaszorulása kevésbé, de a változásoknak mindenképpen az élére érdemes állni. Ezért indította el a Kamara a Bevásárló és Tematikus Utcák (BUM) programját, hamarosan pedig elkészül a szabadon álló üzlethelyiségek naprakész adatbázisa is.

„A Kamara egységes csapattá állt össze, amit tervezünk, azt most meg is tudjuk valósítani. Nagyon komoly partnere szeretnénk lenni a Fővárosnak, hogy a vállalkozások által képviselt tudást a fejlődés szolgálatába állíthassuk” – fogalmazott Nagy Elek.

Kész a fejlesztési stratégia

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a főváros két szempontból is jó úton jár: végre van egyértelmű fejlesztési terve, és ennek megvalósításához minden eszköz adott is.  Budapest stratégiai célja kettős: minél élhetőbb várost szeretnének, amely egyúttal a 15 milliós magyar nemzet fővárosaként is megállja a helyét. Ennek érdekében állították össze a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiát.

A konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről, valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek – kerületekkel közös – felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról. Arra is kitért, hogy az időszak végére Budapestet szeretnék Európa három sportfővárosa között tudni.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: „2018-ban Ciprus után a magyar építőipar érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban, de nem feledkezhetünk el a bázisról sem”. Idén várhatóan a GDP öt, a foglalkoztatás nyolc százalékát adja majd az építőipar, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 102 004, szektorban tevékenykedő vállalkozás zöme 10 fő alatti cég, vagy akár önfoglalkoztató, ami nagy kihívást jelent.

A vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre

„Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos. S helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez, de az építőipar egy kis időt kér, hogy fel tudja venni az ütemet” – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

A lakásépítések terén Koji László a vészharangot is megkongatta: az új építési engedélyek számának jelentős csökkenése visszaesést vetít előre. Épp ezért tartotta fontosnak, hogy a kormány meghallgatta az ÉVOSZ érveit, és a lakásfelújítást az új építésekkel egyenrangúan kezdte kezelni, valamint a kistelepüléseken bevezette az építési céltól független, ötmillió forintos áfa-visszatérítés intézményét.

Borítókép: pixabay, forrás: ÉVOSZ